Satoshi (talán Ashként elterjedtebb) Masara városban él, és alig várja tizedik születésnapját. Ebben az időpontban ugyanis a Pokemonvilág tízévesei Pokemonedzővé válhatnak, és elindulhatnak vándorolni a Pokemonmesterré válás útján. A jelentkezők három Pokemon közül választhatnak: Zenigame, Fushigidane, Hitokage. Satoshi éjjel fennmaradva tanulmányozza Orchid Professzornak, a város Pokemonkutatójának videofelvételét a Pokemonedzővé válás első napjáról. Alvás közben pedig álmában teszteli a választható Pokemonok erejét. Ám ennek is megvan a következménye: főhősünk elalszik, és mire odaér a professzorhoz, a választható Pokemonok elfogytak. Végül kap egy negyedik fajta Pokemont, egy Pikachut. Ez a kis egérszerű teremtmény először nagyon utálja gazdáját, ám amikor az erdőben megmenekítik egymást egy feldühödött Onisuzume csoport elől, örök barátságot kötnek. Ebben a menekülésben akadnak bele Kasumiba (Misty), akinek elveszik a biciklijét, amit aztán elhagynak, és az odalesz. Satoshi a közeli város Pokemonközpontjába viszi Pikachut, ahol meggyógyítják a kis pokemont. Ezalatt megjelenik Kasumi, dühösen, égett biciklijével, kárpótlást akarva. Ám ezt a dolgot Piakchu sérülése miatt hanyagolják egy időre. Közben megjelenik a Rakéta Csapat néhány tagja is, akik főleg ritka, és erős Pokemonokat lopnak. Első alkalommal sikerül lerázni őket, de később szinte minden epizódban feltűnnek gonosz terveikkel. A kis csapathoz Kasumi csatlakozik, majd pedig Brock, egy Pokemon-aréna edzője is (gomen, elfelejtettem a japán nevét). Satoshi meg akarja szerezni az összes Pokemont, és a legnagyobb Pokemon mester akar lenni.
Néhány szó a címről
A Pokemon két szó, jobban mondva egy fogalom rövidítése: Pocket Monsters. Ez magyarra fordítva zsebszörnyek, amely teljesen tükrözi a Pokemonok jellemzőit. Valóban kis, szörnyszerű lényekről van szó, így a címet nagyon találónak mondhatom. Valójában az animében címként a Pocket Monsters van leírva, de japánban is nagyon elterjedt a rövidített Pokemon elnevezés.
Szerkezet, extrák
A sorozat 276 részből áll, és hat éven át készült. Szerintem ez nem kis teljesítmény, főleg az anime készítési idejéhez képest. Csináltak még kiegészítésképpen rengeteg OVA-t, speciált és mozifilmet, majd újabb sorozatokat folytatásként. Előbbiek legtöbbje ugyanolyan izgalmas maradt, mint a sorozat, ám a sorozatfolytatások nem hasonlíthatók össze a sima Pokemonnal. Egyrészt, mert a történet nem egy lényeges szálának ellene szólnak, másrészt, mert a történetük nagyon vontatott lett.
Megvalósítás
276 rész hat éven át, mint mondtam, tényleg nem kis teljesítmény, de ez néhány helyen meg is látszik. Például a hátterekre nem igazán fordítottak nagy gondot, így néhány helyen nagyon elhanyagolt lett. A zenékkel nincsen különösebb baj, ám az első endinget annyira elrontották, hogy első hallásra poén, másodikra pedig már a világért se hallgatná meg az ember még egyszer. A drámai részeket megoldották a hozzá illó kiváló háttérzenékkel, és ott még a rajzolásra is különös figyelmet fordítottak. A seiyuuk kitettek magukért, főleg Pikachu hangja, aki maximális teljesítményt nyújtott, és hozzátett Pikachu aranyosságához (alapból cukin lett megrajzolva, a hang pedig csak erősíti a hatást). De az összes Pokemon hangja kitett magáért, sokkal nagyobb feladat hárult rájuk, mint például Satoshiéra, vagy bármelyik emberkarakter hangjára.
Pokemon a médiában
Ez az anime természetesen hazánkba is eljutott, bár sajnos nem tekinthettük meg végig, mert nem csináltak a teljes sorozathoz szinkront. Az első 50 rész leforgása után már mindenki Pokemonos cuccokat vásárolt, az üzletek pedig direkt kínálták azokat, így nagy lett a bevétel. Még most is kaphatóak fancuccok, de azokban az időkben minden rajongó különböző játékokat, kártyákat, ruhákat vásárolt, gyűjtötte a matricákat a különböző albumokba, és a tazokat a chipsből.
Különbség a japán, és az amerikai verzió között
Hazánkba az amerikai verzió jutott el... sajnos. A szöveget rengeteg helyen átírták, főleg a nevekkel végeztek, és nem csak az emberekével, rengeteg Pokemon nevét átírták, ehhez persze azoknak újra szinkronizálására volt szükség, de ez nem zavarta az amcsikat, mint minden megvágott animében, itt is azt kellett mutatni, hogy „talán japán eredetű sorozat, de már a saját munkájuk”. És igen, ezt is összevágták, csak nem értem miért, hiszen egy csepp vér nincsen benne, és nem azokat a jeleneteket vágták ki, ahol a kis szörnyek agyonpüfölik egymást. Ami lényeges átírás volt, hogy az amcsi verzió szerint Orchid Professzornak Satoshi az unokája, holott szó sincs a dologról. Szó, mi szó, az amerikai cégnek ez nagy sikert hozott, szinte nagyobbat, mint a japán készítőknek.
Összességében
Egy kezdő animéseknek ajánlott, ámde közismert és kötelező darab aranyos történettel, amely megmutatja, mit jelent a barátság, a barátunkért való önfeláldozás, stb. Tény, hogy hosszú, főleg, ha az extrákat és folytatásokat is belevesszük, de azért kötelező darab.